Алый мак на желтом стебле
Piros pipacs sárga száron,
Cigarettám parazsa,
Kéken kanyarogva, szállón
Kígyózik a magasba.
Szürke hamva, már kihűlve,
Szertehullik könnyedén.
Percnyi otthonomban ülve,
Gondtalan melegszem én.
Éltem könnyű füstje szálljon!
Már nem bánom, bármi volt.
Ködbe rejtezett a távol, –
Mit remény! Mit bánatom!
Mindenünk mulandó-álnok,
Füst a kéjünk és a búnk;
S szabadságról szőve álmot,
Mosolyogva hamvadunk.
1919. március 20.
______________________________
Az Orosz szimbolista költők
Baka István fordításában című
kötetből,
Fjodor Szologub verse