Уста зари
Mint az ajkak, ég a bíbor pirkadat:
Gyöngéd titka némasággal hangot ad.
Hallasz-é aranyló mézü jósigét?
A nap égő némasága kél föléd.
Ajkad pírja, mint a pír, mely égre szállt,
Hogy megszüld a szót, akár a fénysugárt.
Virradat-vörössel zárd le ajkadat:
Csak aranyból s mézből csurranjon szavad.
1912 nyara
__________________________________________________________________________________
A költő hagyatékából