На вольном просторе
Munyinak
Köszöntlek, –
Szabadság,
Áhitott –
Láncoktól oldva,
Szabadság,
A te diadalod
A táv, beragyogva, –
Fagyosra
Sápadott.
Átfut a szél, megsárgult fűbe cibálva, –
Virágai őszi-fehérek.
Fekszem a föld fagyára.
Furcsa-rugalmasan ingnak a szárak,
Szabadok, merészek.
Fülelek fű-susogásra.
Csak csendben…
Elég már:
Virágok:
Sápatag őszi-fehérek,
Virágok,
Csak csendben…
Sírok: a szív fáj.
1904. augusztus
Szerebrjanij Kologyez
______________________________
Az Orosz szimbolista költők
Baka István fordításában című
kötetből,
Andrej Belij verse