С мирным счастьем покончены счеты
Már nem kellenek világi kéjek,
Felbosszant a módosságom is.
Hallik mindenünnen édes ének,
És magányba, pusztaságba hív.
Hontalan s otthontalan az élet,
Megértettem ezt valamikor,
Hogy – szirén szerelmeként – az éjet
Átdalolta-szállta egy motor.
1910. február 11.
______________________________
Az Orosz szimbolista költők
Baka István fordításában című
kötet kiegészítése a költő hagyatékából,
Alekszandr Blok verse