Язык
Az anyanyelv a dalnokok hazája,
Hol ősök titkos kincse rejtezik,
S mennybéli éneket sugall nekik
A földanya tölgysuttogás-varázsa.
Mint egykoron, fogantatásra vár a
Föld méhe, mely fölött szellem kering…
S a venyigén szavak dús fürtjeit
Mézzel telíti mélyének világa.
Magasztosan fölfénylik messziről,
Visszhangjaként a szférai zenéknek.
Bölcs láng elemeként ragyogva föl.
S nyelv, fény – a himnuszokban frigyre lépnek,
Mint szén, amely gyémántként tündököl, –
Előfutárai a teremtésnek.
1927. február 10.
______________________________
Az Orosz szimbolista költők
Baka István fordításában című
kötetből,
Vjacseszlav Ivanov verse