Маленькие кусочки счастья
Morzsányi örömek, nem ragadtalak-e el
titeket a léttől?
Csodálatos, bölcs könyveket,
a muzsika titokzatos varázsát,
megható-ájtatos imákat,
ártatlan, kedves gyermekarcokat,
édes illatokat,
s csillagokat, – elérhetetlen, tündöklő
csillagokat.
Ó, öröm-töredékek,
nem törtelek-e le benneteket a létből?
Mért sírsz hát, szívem, miért zúgolódsz úgy?
Te csak panaszkodsz:
„Kurta,
és inkább keserű, mint édes
illúzióként röppent el az élet,
s már nyoma sincs.”
Nyugodj meg, hallgass el, szívem!
A dobogásod kimerített engem,
És elhagy már az akaratom is.
1904. június 6. Sziverszkaja
______________________________
Az Orosz szimbolista költők
Baka István fordításában című
kötetből,
Fjodor Szologub verse