Тройка
Gyí! A gyors paták dobogva
Törnek csendülő jeget;
Körbefordul cifra trojka,
S széditő vágtába kezd.
Napkorong, felhők öléből
Ki-kibújva, pírban ég.
Kocsisom csatos övéről
Szikra villan szerteszét.
Jő az alkony: égi kéket
Fénylő-bíbor öv kerít.
Hahotázva táncra kélnek
Valdaji kolompjaid.
Tűzből szőtt abrosz borul ma
Széjjel a hideg havon.
Lángok gyúlnak aranyosra
Pingált, ékes jármodon.
Ott vagyunk. A szél csitul tán.
Tornácon ki is fogad?
Jaj, milyen szélfútta orcán
Látok bíbor foltokat?
Mellém huppan mosolyogva.
Szólít: „Szervusz, édesem…”
S fölnevet megint a trojka
Rézkolompja érdesen.
1904. június
Szerebrjanij Kologyez
__________________________________________________________________________________
Az OROSZ SZIMBOLISTA KÖLTŐK BAKA ISTVÁN FORDÍTÁSÁBAN című kötetből