Почиет в мире Теодорик
Békében nyugszik Teodórik,
És Dante csendesen pihen.
Valaha tenger árja forrt itt,
Ma – csend van és szőlő terem.
S Ravenna minden lánya hódít
Tavasz–szemével, édesen.
Elnémul itt a szenvedélyem!
Nem hallhatom válaszodat!
Előtted semmiség a lényem!
Csupán irigylem sorsodat,
Ó, Galla! – égten-égve nékem
Maga a szenvedély te vagy.
1909. június
__________________________________________________________________________________
Az OROSZ SZIMBOLISTA KÖLTŐK BAKA ISTVÁN FORDÍTÁSÁBAN című kötetből