Zuhogj, Magdolna-zápor

Zuhogj, Magdolna-zápor,
szoknyáiddal suhogva,
akácfa-Jézus Krisztus
lábát füröszd zokogva!

Verejtékező vállán
terülj szét csapzott hajjal!
Orcádba szökő véred
pírja Nagypéntek-hajnal.

Már önnön pusztulásuk
kapui a virágok:
Te zörgeted, s szivemben is
hallom kopogtatásod.

Nézem az elsötétült
mezőket: szürke gyászod.

—————————————————————
(A Baka István művei. Versek című kötetből.)

     Előző oldal          Következő oldal