1971 nyara

Megyek topogva, hallgatag
a hitemből kivert világban,
a szégyenemre rátapadt
éjek mocskából hajt ki árnyam.

Elétek állok – verjetek,
mint romra lakatolt kaput:
ó, húsként málló fellegek,
Alkonnyá hamvadó faluk!

—————————————————————
(A Baka István művei. Versek című kötetből.)

     Előző oldal          Következő oldal