Kép-epigrammák

Behavazott táj abroszán
a hajnal vörösborpecsét.
Elmúlt a mámor – poharam
földhöz csapom, szilánkja jég.

………………………………

Dominó ez az éj, e csillag-
pöttyös fekete csontlapok:
holt fiam játéka, mit Isten
asztalán szép sorba rakott.

………………………………..

Körfűrész – hogy forog, forog,
deszka-éjbe harap a hold,
csillagba: görcsösen akadozva,
s hasad az éj szálkás lapokra.

(1976?)