Délután. Nyár

                    1

A talpig lekaszált mezőn,
füvek kínjára nem gondolva,
ballagni csak révedezőn,
mintha minden most akkor volna:

nyár, délután, a gát, az erdő,
pipacs-piros (rég odavan),
s a felhő-siheder: tekergő
az égen, mint lenn jómagam.

                    2

—————————————————————
(A Baka István művei. Versek című kötetből.)

     ← Előző oldal          Következő oldal →