szögekre aggatott üresség
erdőn az ég
ráncok a vadvizen a felhőn
világgá táguló öregség
zöld veritéke fáj a földnek
vetéseket dadog a kín
megöltek.
—————————————————————
(A Baka István művei. Versek című kötetből.)
     ← Előző oldal          Következő oldal →