Baka István költői életművének legteljesebb gyűjteménye az Összegyűjtött versek. Szerkesztői és szöveggondozói elveiben az Összegyűjtött versek követi a Tiszatáj kiadó Baka István életművét megjelentető sorozatának Versek (2003) kötetét. A költői életmű lényegi részét jelen kiadásban is a Jelenkor kiadónál megjelent Tájkép fohásszal (1996) című posztumusz kötet alkotja, melynek tartalomjegyzékét gépiratos formában még Baka István állította össze. A megjelent kötet azonban további két verset is tartalmazott, melyek nem szerepeltek a költői „testamentumban”. A Tiszatáj életműsorozatában e két vers, a Rapszódia és a Sellő-szonett már kikerült a Tájkép fohásszal „Új versek” ciklusából, és a függelékben voltak olvashatók. A függelék a Tájkép fohásszal eredeti, szerzői intenciójú kompaktságát és zártságát kívánta ellensúlyozni a Baka által fel nem vett, de életében megjelent, valamint a hagyatékában 2003-ig talált versek, változatok és vázlatok közlésével. Jelen kiadás függeléke az azóta előkerült kéziratok és gépiratok közlésével bővült, valamint azokkal a korai versekkel, amelyek publikálásához a jogörökös a Versek szöveggondozásakor mégnem járult hozzá.
Az Összegyűjtött versek függeléke szöveggenetikai, formai és műfaji nézőpontok szerint oszlik ciklusokra. Minden esetben időrendi szemléletet is igyekeztem érvényesíteni a versek keletkezését és esetleges publikálását illetően. A Tájkép fohásszal egyes verseinek keletkezési évszámait Baka a gépiratos tartalomjegyzékben szerepeltette, jelen kiadás ezt a formát követi. Az Összegyűjtött versek függelékének bibliográfiai adatait az egyes versek után találhatja meg az olvasó a Versektől eltérően, ahol azok a tartalomjegyzék címlistáján szerepeltek. Az első évszám a keletkezésre vonatkozik, mely kéziratokon, kézirat hiányában a megjelent versekhez írott szerzői kommentárokban található. Évszám hiányában keltezés nélkülinek (K.n.) tekintem a kéziratokat/gépiratokat, illetve a közléseket. A keltezés nélküli közléseket követő, kérdőjellel ellátott évszám megközelítő keletkezési időszakra utal. Amennyiben egy adott vers még Baka életében – vagy halála után a jogörökösnek vagy más közlőnek köszönhetően – megjelent folyóiratban vagy napilapban (esetleg verseskötetben), külön jelzem. Függetlenül a korabeli megjelenésektől és a posztumusz közlésektől, a függelék verseit a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum Kéziratgyűjteményében (WM KGY) fellelhető Baka-kéziratokból vagy -gépiratokból közlöm. Az egyes közléseknél minimális javítással éltem, különös tekintettel a korai gépiratos versek hosszú magánhangzóinak (í, ú, ű) technikai hiányára, melyeket a fellelhető kéziratok helyesírásához és prozódiájához illeszkedve korrigáltam.
Az Összegyűjtött versek függelékének első része Baka István korai, gyerek- és kamaszkori verseit tartalmazza, első verskísérleteitől az első verspublikációkig. Itt kapott helyet többek között a gyerekkori Meséskönyv, a kamaszkori Kövek versciklus (melynek számos sora visszaköszön a Margit című későbbi kisregényben), a Bonyhádi Közgazdászban „érkező” álnévvel közölt első publikációk, a Tiszatájban és a Kortársban megjelent bemutatkozó versek. Felvettem ebbe a részbe azokat a korai Baka-verseket is, amelyeket Solymár Imre (A világ teremtése, [Még mindig tépelődöm…], [a fűben a testem…]) és Töttős Gábor (Édesanyámnak) közölt a költő halála után a szekszárdi Új Dunatájban.
A függelék második része azokat a verseket tartalmazza, melyek Baka egyes köteteiben még megjelentek, de gyűjteményes köteteibe (Égtájak célkeresztjén. Válogatott és új versek, 1990; Tájkép fohásszal. Versek 1969–1995, 1996) később már nem kerültek be. Így a Magdolna-záporból kimaradt Hajnaltól reggelig, Szép fácska, dunna volt…, A lombon átszűrt, Már egyre több eget, Az udvar fája, Che, Temesvár után. Az erdőn; a Tűzbe vetett evangéliumból kimaradt Tó-szoknya; a Döblingből kimaradt To be or not to be. Azok a versek is, melyek folyóiratokban, napilapokban megjelentek, de verseskötetbe nem kerültek be, ebben a ciklusban olvashatók: Régi este, Ha volna, Nocturne, Évszakok, Köd, A hazatérő Thészeusz, Mozart-mambó, Sellő-szonett. A Töredékek egy drámából (1979) három verse A völgy felett lebegő lány című dráma részeit alkotják, közülük a második, a Mária Magdolna a későbbi Három apokrif (1993) első része lett. A Transzcendens etűd „eltűntetett” vers, Baka eredetileg ezen a címen verset közölt, majd ugyanerre a címre keresztelte át korai novelláját, A Város és az Idegent első prózakötete megjelenésekor (Szekszárdi mise, 1984).
A függelék harmadik része a költő alkalmi és tréfás verseit tartalmazza. Ilyen ritka művek az Egy (kis) éjjeli zenetörténet, A hat tyúk, a Délmagyarországot és a Virág cukrászdát megéneklő Reklámversek, a Lyukasóra felkérésére írott Szonett-játék és a Népszabadság hírjátékára szerzett Ebergassing. A Vidám üzeneteket, melyek a Kincskereső szerkesztőségében íródtak a nyolcvanas években, Baka István vidám üzenetei címmel Regős Helga közölte a Tiszatáj 1996-os Baka-emlékszámában. A Dankó című verset Darvasi László „íratta” fia egyéves születésnapjára a költővel 1995 tavaszán; Darvasi A berlini fekete füzet című tárcasorozatába illesztette a verset Baka István halála után.
A függelék negyedik részében variációk, töredékek és vázlatok olvashatók. Részben a költő életében megjelent folyóiratpublikációk azon darabjai tartoznak ide, amelyek újraközlés során alapvető átváltozáson mentek keresztül, részben azok a késznek aligha nevezhető versek, amelyek a hagyatékból kézirat vagy gépirat formájában kerültek elő. A már publikált, a későbbi továbbírás következtében azonban már előszöveggé vált, illetve a kis számban megmaradt kéziratos variációk betekintést engednek néhány vers alakulástörténetébe. A Bánat kéziratának két részéből csupán az első, A lombon átszűrt… jelent meg önállóan (Tiszatáj, 1969/2). A Szakadj, Magdolna-zápornak két, egymástól lényegesen eltérő változata Zuhogj, Magdolna-zápor címmel került elő. A Végigver rajtad kéziratos változata egy teljes versszakkal hosszabb a megjelent változatnál. A Háborús téli éjszaka Passió-része önálló versként is létezik. Az Oly bizonytalanná eredetije két versszakból áll, változata négyszakaszos, ezt és az 1971 nyara című verset Ilia Mihály közölte a Tiszatáj 1996-os Baka-emlékszámában. Az Esik című vers később Ősz, majd Október címen nyerte el végső formáját. A Téli dal metaforái és a Nocturne a Kép-epigrammákba kerültek; az ugyanebbe a jelentéssorba tartozó Téli reggel „már csak” egyetlen szakaszból áll. A hat tyúk az 1970-es években született, átírt változata 1995-ben jelent meg. Az Apokalipszis szakácskönyvéből három része eredetileg külön-külön és önálló címekkel (Az Apokalipszis szakácskönyvéből, Karácsonyi ének, Megdézsmált üdvösség) jelentek meg, ezeket a verseket nem tekintjük változatoknak. Álomban címen maradt fenn a kéziratok között a Változatok egy orosz témára. A Pügmalión változata, a Délután. Nyár, a Phaeton bukása és az [Oly messzi-messzi minden…] vázlata, [Megtört ember…], valamint számos töredék, mint a [A csillagfény, mint férc…], [Az éj, mint őrbódé…], vagy az Idézetek egy közép-európai történelemkönyvből kéziratos ill. gépiratos formában kerültek elő Baka István halála után. A Mint vámpír… kezdetű vázlatot három változatban Árpás Károly publikálta Varga Magdolnával közösen írt könyvében (Kettős tükörben. Cikkek, tanulmányok, verselemzések Baka István életművéről, Szekszárd, 1998). Az Anyakönyvi kivonat vázlatát, mely Átutazóként nyerte el végső formáját, Erdélyi Ágnes tette közzé az Új Dunatáj 1998-as Baka-emlékszámában.
A függelék utolsó része Baka életében publikálatlan, teljes értékű verseit tartalmazza, melyek a hagyatékból kerültek elő az elmúlt évtizedben. A Tündének, az [Egy nyári délután a kert-ben…], a Kimondjalak, a [Hogy néz…], az Isten korbácsai, a Levél, a Nachtmusik és a Ha… című, illetve kezdetű versek kéziratai a hetvenes évekből származnak. A nyolcvanas évek elejéről származhat a Szikár alak, melyet Töttős Gábor közölt az Új Dunatáj 2005/3. számában. A Bábjáték, a Rapszódia és a Sztyepan Pehotnij feltámadása későbbi, illetve kései versek, keletkezési idejüket csak megközelítőleg ismerjük. Közülük a Rapszódiát Erdélyi Ágnes tette közzé a Forrás 1996-os Baka-emlékszámában. Itt jelent meg a Sztyepan Pehotnij feltámadása, melynek gépirata Búcsú címmel is fellelhető a költő hagyatékában (WM KGY 2015.96.1.).
Baka István Összegyűjtött verseinek előmunkálataiban és létrejöttében elengedhetetlen és önzetlen segítséget nyújtott Baka Zsuzsanna, Bíró-Balogh Tamás, Cséve Anna, Hoffmann Gizella és Lovas Csilla (Wosinsky Mór Megyei Múzeum). Külön köszönet illeti Baka Tündét, Baka István özvegyét, aki segítségemre volt a kéziratok véglegesítésében és a hiányzó adatok és dátumok pótlásában.
Bombitz Attila
————————————————————————
(Baka István Összegyűjtött versek című kötetéből)