A munkás most leteszi kalapácsát
és ünnepel, zászló lobog,
vörösen pirkad a hajnal
s a tömeg lépte dobog.
Felvirradt újra, újra ez a szép nap
s már nem vérzi fel csendőrszurony,
Mégis vörös, de nem a vértől
az örömtől az arcokon.
Fel hát! Előre! Él még a régi,
taposd a sárba, taposd agyon!
Le vele, mert új hajnal pirkad,
az égen és az arcokon.
1960. április 28. / WM KGY 2015.18.1.
————————————————————————
(Baka István Összegyűjtött versek című kötetéből)