Обращение
Tíz esztendőt adjál még nekem,
tizet,
künn a sztyeppén,
nyeregben.
Tíz jó könyvet adjál még nekem,
s tollat,
ostorommá
az legyen.
Adj még ráadásul tíz nyakat,
tíz nyakat
meg tíz hideg vasat.
Első nyakam levágod – kacagok,
ötödiket – még élve maradok,
esővizet magamra locsolok.
Tizediket levágod –
meghalok.
Ne add nekem akkor az élet vizét,
se ellobogó nap erős sugarát,
egy forrást csak,
szeptembert,
s ökle erejét
az örök napnak.
Semmi mást.
————————————————-
(A Viktor Szosznora versei című kötetből. Baka István fordítása.)