Зима в лесу
Természetben szabadság
Nincs, bármily szabadon
Választja téli rabság
Béklyóit a vadon.
Tótágast áll a nyárfa,
Szégyelli szertehullt
Dús lombját, s meggyalázva
A dermedt földbe bújt.
Mint tűzvésztől kiűzött,
Perzselt ruháju agg,
Úgy járja most az erdőt
Zord Kascsejként a fagy.
A tölgy – kaftánja tépett –
Halálra készen áll,
Mint Iván cár elébe
Kolicsov, a bojár.
Bíborpalástu, drága
Juharlomb, ég veled!
Keringenek leszállva
Elrongyolt levelek,
S parázslik, míg avarrá
Nem hamvad, a levél…
Hogy volna ott szabadság,
Hol erdőt jár a tél?
—————————————————————-
(AZ ARSZENYIJ TARKOVSZKIJ VERSEI című kötetből. Baka István fordítása.)