Влажной землей из окна потянуло
Ablakon ázott föld szaga árad
A házba, a bornál mámoritóbb,
Ablakon át anya néz ki a tájra,
Beszívja az erjedt, furcsa szagot.
– Szunnyadj télen anyád zugolyában,
A rozsmag is alszik a földi homályban,
Mért keserítene most is a vég?
– Míg a tavasz beköszönt, anyaméhben
Lázár sírbeli álma igézzen,
S zöld koszorúsan a fényre kilépsz.
—————————————————————-
(AZ ARSZENYIJ TARKOVSZKIJ VERSEI című kötetből. Baka István fordítása.)
← Előző oldal[nbsp5] Következő oldal →