Позднее наследство
Kései örökség,
Tűnt gyerekkorom,
Csalfa kép, üresség,
Régi városom.
Görnyeszti az évek
Terhe vállamat,
Viszontlátni téged
Mért akartalak?
Más ég fénye lankad
Az üvegeken –
Holdfehér galambhad
Füstös-kék egen.
Otrombán rikító,
Bordó függönyök
Lobbannak a nyíló
Ablakok mögött.
És csak néz utánam,
Oly közönyösen,
Mint egy viaszálarc,
Régvolt életem.
—————————————————————-
(AZ ARSZENYIJ TARKOVSZKIJ VERSEI című kötetből. Baka István fordítása.)