Prelűd

Прелюдия

                              Szergej Rachmaninov emlékének

Vonatok állnak néma és sötét
Vágányokon vak és koromszagú
Vonatok
              és a szél a balti szél
Hold-váll-lapos felhő-köpenybe bújt

S állnak pokolból fölfelé növő
Jégcsapok éjlő obeliszkjeid
Ó város éles szemfogú jövő
Sebzettje
               szétnyílsz mint éjféli híd

Vonatok állnak néma és kihalt
Vágányokon s a váltók fogsorán
Tél-epilepszia okád szilaj
Tajtékot
             Észak ó fehér leány

Néva-seb Éva-hasiték
                                   magad
Megadva nyúlsz el míg zihál a szél
És tomporod fagyára rátapad
Vér-ondó-foltos lepedőd a Tél