На острова на санях
A szigetekre szánon – jössz, ha hívlak?
Tudod, nem ülhetsz cifra szánra, s én sem,
Hát zötykölődsz a trolibuszülésen,
Ahol körülleng romlottan a scsí-szag.
De vodka vár és halkonzerv, ha végül
Megérkezel hozzám a kis lakásba.
Kezdhetnél máris söprésbe, mosásba,
De jobb, ha most a testünk összebékül,
Kirángva minden vágyát és dühét.
Hisz annyi csüng a létünk szennyesétől
Nehéz felhő a leningrádi égről,
Nincs gőz, amely kitisztázhatja még…
Múzsám, ne sírj, ne is nevess, ha kérdem:
A szigetekre szánon – jössz-e vélem?
——————————————————————
(Baka István Sztyepan Pehotnij testamentuma című kötetéből.)
     ← Előző oldal          Következő oldal →