Alekszandr VVegyenszkij: Ivanovék karácsonya. Kolozsvári Állami Magyar Színház, Stúdióterem

AZ OLDAL ÁTDOLGOZÁSA FOLYAMATBAN VAN!

2014. március 18 – november 13.

   
A darabot Baka István fordította. Rendezte: Urbán András.

/A dráma 2007-es, Gothár Péter rendezte, Katona József – Kamrabeli előadásáról szóló összefoglalót ld. ITT./

“Az Ivanovék karácsonya az avantgárd, az abszurd, a groteszk, a társadalmi szatíra, a rémdráma stílusjegyeit hordozza magán. A dráma szerkezete epizodikus, jelenetek laza láncolata, nélkülözi az ok-okozatiságot és a logikai koherenciát.

A dráma címe azt sejteti, hogy valami meghitt hangulatú történettel találkozunk. A darab középpontjában viszont egy brutális, horrorisztikus gyilkosság áll. Karácsony előtti este a Puzirjov szülők balettet néznek a színházban, e közben a dada a gyermekeket fürdeti. Szonya Osztrova, 32 éves kislány visszafelesel a dadának, aki dühében egy baltával levágja a gyermek fejét. A rendőrök letartóztatják a dadust, a hazatérő szülők rémüldöznek, majd szeretkeznek. A tragikus események dacára a szülők úgy döntenek, hogy másnap a Puzirjov család megüli a karácsonyt. Közben a favágók az erdőben a karácsonyfákat vágják, ezekből visznek majd egyet Puzirjovéknak is. A dadát előbb elmegyógyintézetbe viszik, de az orvos egészségesnek ítéli meg, így bíróság elé kell állnia. A bírósági tárgyaláson a bírák egymás után halnak meg. Végül a Puzirjov család karácsonyestjét látjuk, ahol a család minden tagja meghal az est végére.”

Forrás: “Vigyázz magadra!

Az Ivanovék karácsonya című előadás a maga provokatív, de minden mozzanatában kifinomult, olykor kifejezetten poétikus színházi eszközöivel azt a kérdést teszi fel, hogy mi maradt nekünk, hétköznapi embereknek, akik tulajdonképpen mindannyian vagyunk, az ideológiák korának lezárultával? Van-e mozgástere a civil embernek a közéletben, amikor azt tapasztalja, hogy senki nem képviseli az érdekeit, kizárólag nyers hatalmi harc folyik? A politikai programok minden egyes mondatából kilóg a manipuláció lólába, a szólás szabadságának megharcolt joga a verbális agressziónak nyit utat, a szabad piacnak nevezett projekt tömegessé tette a szegénységet, a diktatúrák jól ismert eszközei visszatérnek a közéletbe… Az előadás egy későújkori profán misztériumként is értelmezhető: karácsony nem a születés, hanem a halál ünnepévé válik, a halál akarása lesz úrrá mindenkin, mert a jelentés nélküli szavak mindent elpusztítanak, magunkra maradunk tehát a saját igazságunkkal, amit mi sem értünk már. „Vigyázz magadra” – hangzik az előadás karácsonyi éneke: erős, felkavaró pillanat, nincs néző, aki ne vinné magával ennek a fekete karácsonynak a figyelmeztetését.”

Visky András Forrás: NemtévéSzereposztás
Színlap
Részletek az előadásból és interjú Urbán Andrással. = A Román Televízió Kolozsvári Magyar Nyelvű Stúdiója, YouTube
  Olvassunk utána:

Az előadásról a sajtóban: