Naplómból
Fülsértő minden földi hang,
S a fény is elviselhetetlen,
Akár a fog a megdagadt
Ínyből, kibújna már a lelkem.
Kibúvik – és mindjárt vadul
Ledobja nyűtt burkát a sárba.
Ezerszemű – az éjbe hull,
De nem e szürke éjhomályba.
És engem itt hagy fekve, mint
Bankárt, apacs-késtől lerogyva –
Sebem szorítva rángani
S üvölteni világotokban.
(1921)
Parafadugócska
Parafadugócska, véged!
Az erős jód lett a veszted!
Így emészti el a testet
észrevétlenül a lélek.
(1921)
A titokzatos Maya fátylát
A titokzatos Maya fátylát
Nem lebbentheti föl kezem,
De látom a csodák világát
Tükröződni a szemeden.
Felfoghatatlanul vegyülhet
ott utca s szerelmi varázs:
Lángnyelvei éteri tűznek
S egyszerűen – az olvadás.
Ott fénylő kozmosz jön világra
A pillák függönye alatt.
Forog és kivirít, akár a
Bicikliküllők csillaga.
(1922)
Ballada
Magamnál nem vagyok soha,
Téboly kerülget engemet,
Ha terhes asszonyával a
Félkarú a moziba megy.
Angyaltól kaptam lantomat,
A világ áttetsző nekem, –
Ám ő szájtátva jót mulat
Charlot-idétlenségeken.
Miért vonszolja éveit,
Ily nyomorult hogy is lehet
E békés, jámbor férfi, míg
Ingujja üresen fityeg?
Téboly kerülget engemet,
Ha terhes asszonyával a
Félkarú hazafele megy
A mozi után, éjszaka.
Korbácsomat előveszem,
Üvöltve megsuhogtatom,
S az angyalokat elverem,
S az angyalok a drótokon
Keresztül szállnak ég fele,
Mint Velence köveiről
Fölvert galambok serege
A kedvesem lába elől.
Ekkor, levéve kalapom,
Megállok a rokkant előtt,
Ingujját lágyan megfogom,
S ily szókkal szólítom meg őt:
– Pardon, monsieur, ha a pokol
– Fogad be majdan engemet,
– Hol dölyfös lelkem meglakol,
– Míg ön nejével fenn lebeg
– A mennyekben, s szemléli, hogy
– Milyen siralmas itt, alant,
– S hall sok csodás, szép dallamot,
– S hó-szárnyai sugárzanak,
– Akkor a hűs magasból egy
– Tollat dobjon le énnekem:
– Mint hópehely, hadd ülne meg
– Lángok-perzselte mellemen.
A félkarú előttem állt,
Egy csöppet elmosolyodott,
És már nejével messze járt,
Nem is emelve kalapot.
(1925)
Baka István fordításai
Délmagyarország, 1992. január 4.
Vissza AZ IDŐ TÉRKÉPJELEI / Vlagyiszlav Hodaszevics című oldalra