Elhunyt Szigeti Lajos Sándor

(A kép Szigeti Lajos Sándor Modern hagyomány című kötetének belső borítójáról származik.)

Gyászoljuk barátunkat, Szigeti Lajos Sándor irodalomtörténészt, egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia tagját, akinek halálával a magyar irodalom már meg nem íródó, fontos tanulmányokkal, kötetekkel lesz szegényebb.

Számunkra személyes veszteség is: Szigeti Lajos Sándor Baka István életművének egyik legjelentősebb ismerője volt, s alapvető tanulmányok hosszú sorával segítette a költő műveinek szélesebb körű megismerését.
Szegedi éveiben a Baka István Alapítvány kuratóriumi tagja volt.

Szigeti Lajos Sándor 2009. június 18-án hunyt el, 58 éves korában. Temetése 2009. június 29-én, hétfőn délután 15-órakor volt a Felsőörsi Temetőben, a Református Egyház szertartása szerint.

A temetésen barátai József Attila és Baka István verssoraival vettek búcsút tőle:

József Attila:
NEM EMEL FÖL
Nem emel föl már senki sem,
belenehezültem a sárba.
Fogadj fiadnak, Istenem,
hogy ne legyek kegyetlen árva.

Fogj össze, formáló alak,
s amire kényszerítnek engem,
hogy valljalak, tagadjalak,
segíts meg mindkét szükségemben.

Tudod, szivem mily kisgyerek –
ne viszonozd a tagadásom;
ne vakítsd meg a lelkemet,
néha engedd, hogy mennybe lásson.

Kinek mindegy volt már a kín,
hisz gondjaid magamra vettem,
az árnyékvilág árkain
most már te őrködj énfelettem.

Intsd meg mind, kiket szeretek,
hogy legyenek jobb szívvel hozzám.
Vizsgáld meg az én ügyemet,
mielőtt magam feláldoznám.

Baka István: VADSZŐLŐ
Arszenyij Tarkovszkij emlékének

Mint házfalat a vadszőlő, befut
És összetart az emlékezetem;
Vagyok, mert voltam, s ennyi épp elég –
Akkor nyitom, ha becsukom szemem.

Ha kifelé bezárul minden út,
Itt legbelül lesz tágasabb a tér:
Puszták, hegyek, melyekre úgy borul
A menny, mint kozmikus lapulevél.

Felkél a Nap s lenyugszik, városok
Sötét utcáin árnyak kóborolnak:
Mind ismerős, és náluk, aki él,
Nem élőbb és nem holtabbak a holtak.

Ki megszólított egykor, már örök
Megszólitás és ifjuság marad,
Míg össze nem roppannak falaim
Vadszőlő-terhű életem alatt.
————————————————————————————————————————
– A Pannon Egyetem gyászjelentése [A webhely már nem elérhető.]
– A József Attila Társaság gyászjelentése [A webhely már nem elérhető.]
– Szigeti Lajos Sándor bemutatkozása a Szegedi Tudományegyetem honlapján (2002 körül)
– Szigeti Lajos Sándor publikációi (2003-ig) [A webhely már nem elérhető.]
– Szilágyi Zsófia: Szigeti Lajos Sándor (1951-2009) = Bárka Online.hu 2009. június 30.
Elhunyt Szigeti Lajos Sándor. = http://szkp3.blogspot.com/, 2009. június 20.
[Szigeti Lajos Sándor a szabadkőművesek nekrológjában említett Apokaliptikus és démonias c. dolgozatának teljes szövege.]
Elhunyt Szigeti Lajos Sándor. = Magyar Nemzet, 2009. június 24. 14. p.

————————————————————————————————————————
Egy szép beszélgetés felidézése a Szegedi Egyetem 1996. december 3-i számából:
G. Á.: József Attilát a nyakába varrták. Szigeti Lajos Sándor a Stefánia klubban.
———————————————————————————————————————–
Szigeti Lajos Sándor tanár úr hallgatóinak internetes hozzászólásai szívünkhöz szólnak:

Magdi: “Nagyszerű EMBER, TANÁR. Büszke vagyok, hogy ismerhettem, Hogy a tanítványa lehettem 5 évig a nyitrai egyetemen. Hatalmas veszteség.
Klari: Nagyon sajnálom. Részvétem a családnak, hozzátartozóknak. Isten nyugosztaljon Tanár úr.
Zsú: Most értesültem csak a szörnyű hírről. Nem találok szavakat. Nagyszerű ember, nagy egyéniség, hihetetlen mennyiségű tudás, emberség és az irodalom iránti alázat. Ezek jutnak most eszembe róla. Büszke vagyok rá, hogy a tanítványa lehettem! Isten Veled TANÁR ÚR!”
Forrás: (Hírfal.hu) [A webhely már nem elérhető.]

* * * * *

Kiötlötte: Sandi idő: 13:10 1 …
2009. június 21.
“Nyugodj békében
Nem sokkal nyolc óra után egy kellemetlen telefont kaptam. A tanszékvezetőnk hívott, hogy a holnapi diplomaosztó előtt egy felettébb kellemetlen hírt közöljön velem. Június 20-án tragikus hirtelenséggel elhunyt Szigeti Lajos Sándor professzor, akitől nagyon sokat tanultunk az egyetemi évek alatt. Halála mindnyájunkat megrendített. Ha ő nincs, akkor én soha nem szeretem meg a Halál-bolerót, lehet, hogy nem tudom meg, ki is az a Baka István és nem kapok tőle tanácsokat műveimmel kapcsolatban.

1951. április 16-án született Szigetváron. Általános és középiskolai tanulmányait Pécsett végezte, a Nagy Lajos Gimnázium nyelvi tagozatán érettségizett 1968-ban, ugyanekkor első helyezést ért el az OKTV-n, így felvételi nélkül került be a magyar szakra. 1975-ben szerzett diplomát magyar-orosz szakon Szegeden. Másodéves hallagtó kora óta, 1972-től publikált rendszeresen. 1977-ben felvették a Fital Írók József Attlia Körébe, 1986-tól pedig tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének, a Magyar Írók Szövetségének és a Művészeti Alap Irodalmi Szakosztályának, a kritikusi tevékenységéért pedig 1979-ben Szeged Város Nívódíját kapta meg. Mindezeken túl tagja volt még a Nemzetközi Magyar Filológiai, a Modern Filológiai és a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak is. Négy nyelvből – angol, orosz, német, francia – tett állami nyelvvizsgát, külföldi ösztöndíjban részesült Leningrádban, Odesszában, Greifswaldban, Udinében, Göttingenben, Londonban. 1987-ben és 1999-ben elnyerte a Deutsche Akademische Austauschdienst három hónapos ösztöndíját, így módjában állt kutatni Heidelbergben, Tübingenben, Bochumban, Stuttgartban, Göttingenben.
Tudományos kutatásai középpontjában hosszú ideig József Attila költészete állt, később bővült a tárgykör a hallgatás és elhallgatás poétikájára, a modern magyar költészettörténetre, a motívumkutatásra. 1976-ban lett a bölcsészettudományok doktora, 1986-ban védte meg kandidátusi, 1995-ben akadémiai doktori értekezését, 1996-ban habilitált, 1997-ben nevezték ki egyetemi tanárnak, valamint a Szegedi Tudományegyetem Modern Magyar Irodalmi Tanszékének egyetemi tanára is volt.
Szerkesztette az Acta Historiae Litterarum Hungaricarum című periodikát, tagja volt az Irodalomtörténet szerkesztőbizottságának, 1989-ben lett tagja a TMB Irodalomtudományi Szakbizottságának, 1990-től pedig tagja volt az MTA Irodalomtudományi Bizottságának is. 1993-tól a Szegedi Akadémiai Bizottság Irodalomtudományi Munkabizottságának volt az elnöke, tragikus haláláig a Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság elnöke.
Több, mint 250 közlemény szerzője. 1998-tól 2002-ig kapott a Széchenyi Professzori Ösztöndíjat. 2002. január elsejével lejárt a Széchenyi-professzúrája, így ez év szeptembere óta a Károli Gáspár Református Egyetem vendégprofesszoraként is dolgozott.

Hirtelen halála mindenkit nagyon megrendített, aki csak ismerte és szerette őt. Minden jót tanár úr, nyugodj békében.”
Forrás: Szakadatlan

* * * * *

tótandi szerint:
2009. június 26. péntek ekkor: 22:00

“Közben meghalt Szigeti Lajos Sándor. Tragikus hirtelenséggel – szólt a rövid hír első mondata a Magyar Nemzetben. Néztem a neten: a nevére 63 ezer találat. Gazdag életmű, mondhatnánk, ennyi hivatkozással. Akkor miért csak egy szűkszavú rövidhír egy országos napilapban, egy hírügynökség oldalán és az egyetemek oldalain, ahol tanított. Nézem a Délmagyart: semmi. Beütöm a keresőbe: nekrológ. Semmi. Igen, hiába. Minden. Csak ülünk a háborítatlan reménytelenségben.”
Forrás: B.log [A webhely már nem elérhető.]

* * * * *

Egy 2011. augusztus 22-i bejegyzésben feltűnt Szigeti Lajos Sándor utolsó- vagy búcsúlevele egy nevét nyilvánosságra nem hozó barátjához. Forrás: Jhnnsclvn’s blog: