No 64
Hága
Kjerstein kapitány úrnak ajánlva
Lepke száll a Hága-parkba:
Köd-pihéken átoson,
Kalyibáját összerakja,
Vánkosa virágszirom;
Lám, a láp parányi férge,
Napsugártól költve fel,
Készül ő is ünnepére,
Hogyha rá Zephir lehel.
Hága, búvik hű öledbe
Sarjufű és sárga part,
Szívesen vársz hűs vizedre
Hószín, büszke hattyurajt;
Erdő mélye mégse csendes,
Visszhangozza messziről
Hol a szikla, hol a fenyves:
Fejsze csattog, szálfa dől.
Aranyos szarut emelve,
Brunnsviken najádi zöld
Vízsugarakat lövellnek
Solnai torony fölött.
Út kanyarog erre-arra
Fák boltívei alatt,
Kiscsikó fut port kavarva,
Nyájas arcú pór halad.
Mily gyönyör telíti keblem,
Míg e bájos park gyepén
Andalgok szép kedvesemmel,
S jó királyom néz felém.
Szeme minden villanása
Hálakönnyet hív elő,
Felderülsz e pillantásra,
Légy bár embergyűlölő.
Baka István fordítása
_____________________________________________________________________
(Carl Michael Bellman Fredman episztolái és dalai című kötetéből.)