Mitológiai és bibliai nevek1
     Bacchus: a bor istene a görög és a római mitológiában.
     Charon: a görög mitológia révésze az alvilágban; ő szállítja a halottak lelkét az Acheron folyón.
     Cupido: a szerelem istene a római mitológiában.
     Diána: a hold és a vadászat istennője a rómaiaknál.
     Disa királyné: az eszes fiatal lány típusa a svéd népmesében, akit a király különféle próbák elé állít, majd miután Disa ezeket megállta, feleségül veszi.
     Ekhó: a visszhang megszemélyesítője a rómaiaknál.
     Flóra: a virágok istennője a rómaiaknál.
     Phoebus: más nevén Apolló, a költészet és a dal istene a görög mitológiában.
     Freja v. Fröja: a skandináv mitológiában a szerelem istennője. Bellman Freja oltárának nevezi az ágyat.
     Góliát: bibliai alak, filiszteus harcos, akit Dávid párbajban győzött le. (Vö. 1 Sám. 17-18: 5.)
     Illés próféta: a biblia szerint (2 Kir. 2) Isten tüzes szekéren az égbe ragadta.
     Jofur: a svéd nemzeti romantika szellemében fogant, költött skandináv mitológiai alak, a római főisten, Jupiter megfelelője.
     najád: uaz, mint a bellmani nimfák. (nimfa: a kor klasszicizáló rokokó ízlése és bukolikus nosztalgiái álarcosbállá változtatták az életet. A királyi udvarok dámái pásztorlánykákat játszottak, Bellman pedig – Boucher ízlése szerint – nimfákká költötte át a kisvárosias Stockholm pincér- és gyárilányait, a kispolgári lakások vagy szegénynegyedek mulatni vágyó, félprostituált, hervatag virágait. Udvarlóikat ez a rokokó álcázás „pásztorfiúkká” nemesíti.) [A 2. episztola jegyzeteiből]
     Neptun: a tenger istene az antik mitológiában.
     Noé: vö. Mózes 1. könyvének 6. és 7. fejezetét. Ezt parodizálja Bellman a 35. dalban.
     Paphos: Ciprus szigetének egyik legnevesebb városa az ókorban, híres Vénusz-szentéllyel. A mítosz szerint itt szállt partra kagylóhintóján az istennő, aki a tenger habjából született.
     Phoebus: más nevén Apolló, a költészet és a dal istene a görög mitológiában.
     tritónok: alacsony rangú tengeri istenségek.
     Zsuzsánna: története az ótestamentumi Dániel könyvének apokrif részében olvasható. Joakimnak, egy Babilonban lakó zsidónak a felesége volt; két gonosz vén meglepte őt fürdés közben, s amikor elutasította őket, bevádolták, hogy a fürdőben szeretőjével bujálkodott. Zs. ártatlansága kiderült, a két vén kecske pedig halállal bűnhődött.
_____________________________________________________________________
(Carl Michael Bellman Fredman episztolái és dalai című kötetéből.)
← Előző oldal           Következő oldal →