No 60
A kapzsi és orcátlan vendég
Jogod van szent baráti érzést
Várni tőlem! – Nem!
Van jó barátom épp elég, és
Bor kell énnekem.
– Milyen igaz! Tölts hát s igyál!
Előtted öblös flaska áll.
Rajta, idd ki fenékig s újra töltsd kupád,
S dicsérjed a gazdaurat s amit ád!
Jogod van… Hidd el, nem feledtem:
S várom válaszod.
– Ingó- s ingatlanod, de menten,
Ugye átadod?
– Milyen igaz! Tölts hát s igyál!
Előtted öblös flaska áll.
Rajta, idd ki fenékig s újra töltsd kupád,
S dicsérjed a gazdurat s amit ád!
Jogod van csapra verni bátran,
Ami bor terem.
– Utolsó cseppnyi malagádat,
Azt is add nekem!
– Milyen igaz! Tölts hát s igyál!
Előtted öblös flaska áll.
Rajta, idd ki fenékig s újra töltsd kupád,
S dicsérjed a gazdurat s amit ád.
Jogod van minden jóra néked,
S legszentebb jogod…
– Hogy éj-nap én legyek vendéged,
S hörpintsem borod.
– Milyen igaz! Tölts hát s igyál!
Előtted öblös flaska áll.
Rajta, idd ki fenékig s újra töltsd kupád,
S dicsérjed a gazdurat s amit ád!
Jogod van mindenhez, mi vágyra
Gyújtja szívedet.
– Hát fektesd énmellém az ágyba
Drága kis nejed!
– Milyen igaz! Tölts hát s igyál!
Előtted öblös flaska áll.
Rajta, idd ki fenékig s újra töltsd kupád,
S dicsérjed a gazdurat s amit ád!
Jogod van, hogy mindig kimondd,
Ami szíveden.
– De csak, ha azt is mondhatom:
Nőd enyém legyen!
– Milyen igaz! Tölts hát s igyál!
Előtted öblös flaska áll.
Rajta, idd ki fenékig s újra töltsd kupád,
S dicsérjed a gazdurat s amit ád!
Jogod van, így hát el ne titkold,
Mi eszedbe jut.
– Nos, add ide a szekrénykulcsot,
Vár reá a lyuk.
– Milyen igaz! Tölts hát s igyál!
Előtted öblös flaska áll.
Rajta, idd ki fenékig s újra töltsd kupád,
S dicsérjed a gazdurat s amit ád!
Jogod van énvelem vedelni,
S énnekem veled.
– Csin-csin! Zsebedből hadd vegyem ki
Kronométered!
– Milyen igaz! Tölts hát s igyál!
Előtted öblös flaska áll.
Rajta, idd ki fenékig s újra töltsd kupád,
S dicsérjed a gazdurat s amit ád!
Jogod van rá, fecsegj nyugodtan,
Csak ne légy hamis!
– Hát lásd be, jobban állna rajtam
A kabátod is.
– Milyen igaz! Tölts hát s igyál!
Előtted öblös flaska áll.
Rajta, idd ki fenékig s újra töltsd kupád,
S dicsérjed a gazdurat s amit ád!
Jogod van, s hogy könnyítsd a lelkem,
Kérj még valamit.
– Emlékül add nekem nejednek
Rézkanalait!
– Milyen igaz! Tölts hát s igyál!
Előtted öblös flaska áll.
Rajta, idd ki fenékig s újra töltsd kupád,
S dicsérjed a gazdurat s amit ád!
Jogod van, mondd el nékem újra,
Szíved mit kivánt.
– A tested sírba s zsebbe dugjam
Ékszerládikád.
– Milyen igaz! Tölts hát s igyál!
Előtted öblös flaska áll.
Rajta, idd ki fenékig s újra töltsd kupád,
S dicsérjed a gazdurat s amit ád!
Csel és csalárdság nélkül add ám
Erre szent szavad!
– Egészségedre, házigazdám,
Oly nagylelkü vagy.
– Most hát ezért tölts és igyál!
Előtted öblös flaska áll.
Rajta, idd ki fenékig s újra töltsd kupád,
S dicsérjed a gazdurat s amit ád!
Baka István fordítása
_____________________________________________________________________
(Carl Michael Bellman Fredman episztolái és dalai című kötetéből.)